1748-ban az Esterházyaknak három fő birtoka volt hazánkban: Tatán, Pápán valamint Csákváron. A grófi család tagjai arra kérték Esterházy Károly püspököt, hogy az építtessen Gannán egy templomot. A kérés külön kiemelte, hogy a szent helynek egyedinek kell lennie.

A mauzóleum tényleg egyedi kinézetű lett, mely a neoklasszicizmus jegyeit viseli. A templomban gyönyörű, homokkőből megmunkált szobrok. A belső padsorok 1818-ban készültek, s azóta is itt állnak a szentélyben. A templom szerkezetét tűzön hajlított, gyantával átitatott gerendák alkotják, amelyhez az elmúlt évszázadokban szintén nem kellett hozzányúlni. Ha körbetekintünk találunk itt eredeti süttői márványt, gyönyörű faoltárt. A templomot 1818 nyarán szentelték fel.

A kör alaprajzú központi kripta az itáliai keresztelőkápolnákat idézi. Nyolc karcsú oszloppal tartott kupolás középrésze van, valamint csehboltozatos kerengőjéről közelíthetők meg a szarkofágokat valamint koporsókat tartalmazó oldalfülkék. A középső rész szintje kissé mélyebb, centrumában kör alaprajzú márványoltáron kettős korpusz helyezkedik el. Egy kereszten azért függ két Krisztus-alak, hogy egyszerre két pap mondhasson szentmisét, az egyikük fehér miseruhában az élőkért, másikuk feketében a holtakért.

A mauzóleum mint építészeti alkotás magyarországi hatása leginkább az egri székesegyház altemplomán érezhető, amely Hild Józsefnek, Charles Moreau tanítványának műve.

A kriptában az Esterházy család számos jelentős tagja fekszik. A koporsókat valamint szarkofágokat családonként helyezték el. A XIX. század első felének kőszarkofágjait a század második felétől díszes, romantikus valamint eklektikus, gyakran oroszlánkörmökkel, baglyokkal, sőt delfinekkel tartott érckoporsók váltják fel.

Gannán itt tartják hetente a misét, hiszen ez az épület a falu máig használatban lévő temploma is egyben.