Kőszeg azon ritka városok közé tartozik, amelyek középkori városfala még áll, városszerkezete nemigen változott. E több száz éves városfal részét képezte az egykori Árpád-kori déli kapu, melynek helyén az 1932-ben épített Hősök Tornya, a város jelképe áll, mellette található a Tábornokház, mely ma a Városi Múzeum központi épülete.

Az épület középkori valamint reneszánsz eredetét a kutatások egyértelműen igazolták. Részben az Alsó-kaputoronyhoz, részben a védőfolyosós városfalhoz épült az egykori – de ma is látható – gyilokjáró meghagyásával. 1563-1671 között e házban tartották istentiszteleteiket a templomukból kiszorított katolikusok. Az épületet a XVII. században Nádasdy (III.) Tamás vette meg, a város 1719-ben megvásárolta a Nádasdyaktól. Ettől kezdve szolgált szálláshelyéül az 1681-ben létrehozott lovas helyőrségnek valamint mindenkori parancsnokának. Innen ered a Tábornokház (Generalhaus) elnevezés.

Szombathelytől eltekintve a megyében egyedüliként Kőszegen alapított a város múzeumot, melynek helye a Tábornokház lett. Az épület 1932-ben történt rekonstrukciójakor - melyet Miske Kálmán, a múzeum alapítója vezetett - elvégzett feltárások valamint felújítások az épület múzeumi célra történő átalakítását célozták.

Állandó kiállítások:
- Céhek-kismesterségek: A múzeum az ország egyik leggazdagabb céh- valamint ipartörténeti gyűjteményét mondhatja magáénak. Olyan ritka vagy inkább kevésbé ismert mesterségek gyönyörű emlékei is láthatók itt, mint például a művirágkészítő, de igen jelentősek a kőszegi ötvös céh megmaradt remekei. Páratlan céhláda gyűjtemény, artikulusok (céhszabályzatok), behívótáblák, céhremekek teszik szinessé a tárlatot. A céhes kor emlékei mellett láthatóak az ipartestületek korszakának emlékei, a kőszegi mesterek nagy (világ)kiállításokon kapott oklevelei, érmei, illetve a mindig is borból élő város kísérletei sörgyár alapítására.

A Kőszegi Városi Múzeumban a kőszegi kézművesipar történetét bemutató kiállítás is található. A kiállítás az országban egyedülálló, hasonlót, legközelebb csak Prágában lehet látni.

Kőszeg az egyetlen olyan település, ahol egy több éven át tartó szervezett gyűjtést követően a helyi műhelyek teljes felszerlésükkel kerültek a múzeumba. Az épület első emeletén enteriőrszerűen bemutatott műhelyeket összetartozó műtárgyakkal rendezhették be. Ezen műhelyek (nyerges valamint szíjgyártó, cukrász, mézesbábos, hentes, fésűs, órás, könyvkötő, kéményseprő, lakatos, borbély, takács, fényképész, asztalos) mindegyike a Kőszegen egykor élt valamint dolgozott mesterek hagyatékaként kerültek megőrzésre, így a tárgyak olyan személyekhez köthetők, akiket a helybeli lakosok még ismerhettek is. A mai Kőszegen is sokan jártak még például Püsky bácsihoz fagyizni vagy cukorkáért, akinek egykori cukrászdája helyén ma már kerékpáros bolt működik. Az enteriőrszerűen kialakított tárlatot a céhtörténeti kiállítás céhládái, mesterlevelei, artikulusai, a Mária Terézia által alapított rajztanoda diákjai életkorukat meghazudtoló rajzai valamint egyéb figyelemfelkeltő tárgyak színesítik.