Várpalota keletkezésének megbízható írásos bizonyítékai IV. Béla király idejéből származnak, amikor még a Csák valamint Szalók nemzetség birtokának része volt az egész környék.

Városi történelmünk kezdete összefonódik Pusztapalota történetével, keletkezésével. A Bakonyban található fellegvár építése a XIV. század elejére tehető, feltételezhetően 1326 utánra, ugyanis az ősbirtokos Szalók nemzetség ekkor adta át Nagy Lajos királynak a területet. Nem sokkal később, 1350-ben Pusztapalotát Konth Miklós (az ország egyik legnagyobb birtokosa, Nagy Lajos diplomatája, az ország nádora) megkapta ajándékba a királytól a környék birtokaival együtt.

A pusztapalotai vár, a monda szerint Mátyás király kedvenc vadászkastélya volt. Várpalota vára is a királyt szolgálta, ugyanis vadászat céljára mindkét palota jó lehetőségeket kínált a Bakony rejtelmes erdeivel, vadjaival.

A várat 1380-90 körül építtette a kor egyik legjelentősebb nagybirtokosai az Újlaki család, akik 1524-ig uralták. A vár 1552-ben - az Egri vár híres ostroma után - Észak-Dunántúl egyik legfontosabb végvárává lépett elő. 1554-ben érkezett Palotára a híres törökverőként emlegetett Thury György. Az ostrom idején már országszerte ismert magyar végvári hadvezér nagyszerű hazafi, félelmetes bajvívó valamint okos, kemény, bátor vitéz hírében állt.1558-ban a vár kapitánya lett. Palota várát 1567-ig Thury György védte mindvégig hősiesen.

Kiállítások:
Gróf Sztáray Antal Bányászattörténeti Gyűjtemény
Helytörténeti kiállítás
Török szoba - Reneszánsz torony
Fegyver kiállítás
Építéstörténeti kiállítás
Középkori konyha
Kínzókamra
Kínzóeszközök - a sötét középkor