Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak.

Vas megye délnyugati szegletében találjuk meg e tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség.

Az őrségi falvak füzéresen helyezkednek el. Egy-egy kisebb házcsoport lazán vagy egyáltalán nem kapcsolódik következőhöz. A szeres településszerkezet jellemző; az elszigeteltség, rossz megközelíthetőség segítette a védelmet. Egy-egy szer csak néhány házból, ezek gazdasági épületeiből és udvaraiból áll, jellemzően a dombtetőkön, erdőirtásokban. Neveiket eredetileg az ott élő családokról (pl. Baksaszer, Siskaszer), földrajzi helyzetükről (Keleti szer, Felsőszer), ritkábban valamilyen egyéb jellegzetességről (Templomszer) kapták. A kisebb községek 2–4, a nagyobbak 6–8 szerből álltak.

Az Őrség területén több kora középkori emlék található:

Templomok:
A Nyugat-Dunántúl egyik legszebb műemléke az 1787-ben épült szentgyörgyvölgyi [1] fakazettás Református templom. A Velemérben található [2] János freskói díszítik. Őriszentpéter egyik fő látnivalója a román kori [3] Péter-templom. Az 1980-as években a templomtól néhány méterre 15. századi téglaégetőt tártak fel.

Haranglábak :
Az Őrség legszebb 1755-ben épült református fa haranglábja a [4] Szoknyás Harangláb , de számos településen találhatunk még haranglábat (pl. Kercaszomorin, Gödörházán és Nemesnépen).

Múzeumok, gyűjtemények:
Az Őrség egyik legfőbb látnivalója a [5] skanzen (Szalafőn), itt figyelhető meg legjobban az Őrségre jellemző településszerkezet.  A régi gazdálkodás eszközeit és a mindennapi élet tárgyait mutatja be a Szikszai Edit gyűjtemény Őriszentpéteren. Csörgőszeren (Szalafő egyik szerében) még hagyományos módszerrel sajtolják a tökmagolajat. Velemér településen található a magyar hieroglif írás és a népi jelkincs múzeuma: a [6]

A vidéki élet pillanatait és a régi mesterségek eszközeit mutatják be a térségben megtalálható tájházak ([7] Műemlékház - Kétvölgy, [8] href="^[9] és kovácsműhely - Nagyrákos,  műhelyek (pl. [10] - Pankasz, [11] ház - Magyarszombatfa