A Sárospatak közelében, a Megyer-hegyen fekvő Tengerszem hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája.

A Megyer-hegyi Tengerszem egy felhagyott malomkőbánya gyomrában a csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tó valamint a bányászat során keletkezett sziklafalak együttese. A malomkőbánya nagy jelentőségű bányatörténeti valamint földtani emlék, a bányászat befejezése után kialakult botanikai valamint zoológiai érdekesség.

Az idelátogatók a Tengerszem bányaudvarára érve csodálhatják meg Zemplén csodáját. A bányaudvar a hegy gyomrában, 15-20 méterrel a víztükör felett helyezkedik el, ahol a malomkőbányászat során az előkészítő valamint megmunkáló tevékenység zajlott.

Amit ma a bányaudvarra érkezve látunk, az emberi tevékenység következménye. Körülbelül 600 évvel ezelőtt a Megyer-hegy teljesen szabályos alakú vulkáni kúp volt, amint a körülötte látható többi zempléni hegy is. Ha a mai sziklafalak között állunk valamint körbe tekintünk, akkor tudnunk kell, hogy minden, ami a hegy gyomrából hiányzik, azt emberi (kis részben állati) erőfeszítés eredményeképpen termelték ki.

A bánya közel 500 éves működése során nem voltak erőgépek, motoros eszközök valamint szállítójárművek, sőt még a robbantást sem tudták alkalmazni, hiszen a malomkő alapanyaga a nagy méretű, stabil szerkezetű kőtömb volt. A kitermelés kézi erővel, esetleg lovak, kötelek, csigák valamint ékek használatával volt lehetséges.

A kitermelt több tízezer köbméternyi kőzet csekély része volt alkalmas a malomkő készítésére, hiszen a vulkáni tevékenység különböző mértékben alakította a riolit tufa szerkezetét. A morzsalékos alapkőzet valamint a föld meddődombokban került elhelyezésre a bánya minden szegletében. Valamennyi ott található kisebb-nagyobb halom ilyen meddőanyagot rejt, ezek révén alakult ki a bányaudvar domborzata.

A dombokat az évszázadok során már benőtte a növényzet, ettől lett izgalmas a bányaudvaron tett kalandozás. A hegy tetején található talaj szerkezetéből pedig arra következtethetünk, hogy a hegy korábbi természetesen kialakult magassága is némileg növekedett az ott elhelyezett meddőrakásoknak köszönhetően.

A felhagyott bányában összegyűlt a csapadékvíz, így egy mesterséges eredetű tó jött létre. A legmagasabb oldalfalak 40 méter fölé emelkednek, a víz mélysége pedig meghaladja a 6 métert. A tó vize első látásra nem tűnik tisztának, de a víztükörhöz lesétálva láthatjuk, hogy a szürkés árnyalat ellenére a víz tiszta. Sajnos a környéken nem ismerünk olyan forrást, ami a víz utánpótlását valamint természetes tisztulását folyamatosan biztosítani tudná, így marad a csapadékvíz, amit a bánya tölcsérszerűen összegyűjt. Ennek köszönhető, hogy aszályos években a víz szintje akár fél méterrel is csökkenhet. A víz törött szürke színének további oka a benne lebomló tölgyfalomb avariszapja, ami a tó fenekét összefüggően borítja, szürkés árnyalatot mutatva a felszínről szemlélődő számára. A víz tehát ezért nem kék, ahogyan ezt a légifotók alapján sokan feltételezik, az a visszatükröződő kék égnek köszönhető. A víz minőségét a benne megbújó élővilág bizonyítja: napos időben nagy csapatokban láthatunk különböző növényevő halrajokat valamint gazdag a víz növényvilága is, a természet az úr, amíg vigyázunk rá, hogy ez így maradjon!

A Tengerszem gyalogos megközelítése:
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közel egy (vagy két) kilométeres gyalogtúra során vízmosásszerű erdei úton, illetve erdei gyalogösvényen halad az út a bányaudvarra, ezért érdemes zárt cipőben érkezni az esetleges sárosabb területen való áthaladáshoz. Babakocsit a terepviszonyok miatt az úton végig tolni nem lehet, javasoljuk helyette a hordozó használatát.

A Tengerszem megközelítése személygépjárművel valamint kerékpárral:
– Sárospatakról a 37-es főútról valamint bicikliútról érkezve a 66-os valamint a 67-es kilométerkő között hajtson le a Botkő Pihenőpark irányába
– Sárospatak belvárosában ingyenes parkolás
– a Tengerszem irányába új autó- valamint kerékpárút várja az idelátogatókat!