A Népművészet Mestereként is elismert, híres mezőkövesdi rajzolóasszony életének, tevékenységének, a korabeli népművészetnek állít emléket a kiállítóhelyként 1974-től működő Kisjankó Bori Emlékház.

A házba belépve rögtön a konyhát két részre, pitarra valamint konyhára osztó, boltíves fal tűnik a szemünkbe. A konyha mintegy fele fölé szabadkémény borul, benne a füstölőrudak. A falak mentén a konyhalócán a főzéshez mindennap használt edények sorakoznak.

A ház elejében lévő szobát ma is nagyjából úgy találjuk, mint Bori néni életében volt. Az ajtó mellett a búbos, körülötte a rongyszőnyeggel letakart padka. Az ágyban ún. pipi ágynemű van, melyet soha sem használtak. Ha az ágyba akartak feküdni, akkor gondosan ügyelve, hogy ne törjön, leszedték, vagy ún. bebúvósra csinálták meg a fekvőhelyet.

A kamra Mezőkövesden nemcsak tároló hely volt, hanem itt kapott helyet a fiatalasszony hozománya, az ágy valamint a fiókos komód, a kaszli is. Ennek addig itt kellett állnia, míg az anyósa élt. A summások életét jól szemlélteti az itt látható zsírosvindő, melynek tartalma elég kellett, hogy legyen egy egész 10-12 tagú családnak.