A kiállítás anyagát saját gyűjtésből, illetve a Gyulai valamint környékbeli hentes családok által a múzeum részére átadott eszközökből állították össze abból a nemes célból, hogy a város megőrizze az egykor szebb napokat látott gyulai húsipar emlékeit valamint múltjának ereklyéit.

A korábban Húsipar történeti kiállításnak nevezett gyűjtemény alapjainak lerakása még 1985 előtt kezdődött, amikor Szigethy Attila a Gyulai Húskombinát akkori beruházási főosztályvezetője felismerte annak a jelentőségét, hogy a Gyulai kolbász fellegvárában méltó elismerést érdemelnek azok az elődeink, akik küzdelmes példaértékű munkával, irigylésre méltó emberi hozzáállással megvalósították mindazt, aminek ma a Gyulai kolbász valamint Gyula a világhírnevet köszönheti. Az 1985-ben megnyitott kiállítás anyagát saját gyűjtésből, illetve a Gyulai valamint környékbeli hentes családok által a múzeum részére átadott eszközökből állította össze abból a nemes célból, hogy városunk megőrizze az egykor szebb napokat látott gyulai húsipar emlékeit valamint múltjának ereklyéit. A gyűjtemény egészen 1998-ig változatlan formában volt megtekinthető, elsősorban szakmai csoportok látogathatták. 2007 elején a gyűjteményt felszámolták, az eszközök nagy részét Békéscsabára szállították, míg egy része valószínűleg örökre eltűnt, elenyészett.

Október 31-én a Gyulai Városbarátok kezdeményezésére a gyűjteményt hazaszállították Gyulára valamint időlegesen a Corvin János Múzeum helyezték el. Ezt követően, több mint két hónapos előkészület után, 2008 januárjában megalakult Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete vette kezébe az irányítást, hiszen megalakulásakor legfőbb tevékenységeként jelölte meg az akkori Húsipar-történeti kiállítás helyreállítását, működtetését, fejlesztését, valamint az ehhez kapcsolódó húsipari valamint gasztronómiai valamint kulturális hagyományok ápolását.

Az egyesület tagjai fáradtságos munkával újra életre keltették ezt az országosan is egyedülálló kiállítást, melyet 2008, október 1.-én, a gyulai húsipar 140. évfordulóján ünnepélyes keretek között nyitottak meg a látogatók előtt. Néhány évvel később az épület együttes országos műemléki védettséget kapott, ami a jövő szempontjából lényegesen nagyobb biztonságot jelent.

A gyűjtemény az 1860-as évektől kezdődően, korabeli eszközökkel, (tagló, kézi perzselő, forrázó teknő) az 1930-as évek kisiparának gépeivel, (kutter, darálók) képekkel, tablókkal valamint számtalan más eszközzel nyújt betekintést a hentesmesterek életébe, munkájába valamint a húsfeldolgozás fejlődésébe.