Jelenleg a vár nem látogatható.

Közel 700 éves vár kulturális örökségünk fontos tárgyi bizonyítéka. A vár sorsa szorosan összefügg a magyar történelemmel, annak büszke valamint nehéz időszakaival.

A 13. század végén a Csák nemzetség több kővárat emeltetett birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is. Bár az anarchikus belháború során Károly Róbertet támogatták a trónért folytatott harcában, az uralkodó mégis félt a hatalmát veszélyeztető újabb főúri birtokkoncentrációtól, ezért 1326-ban más földekért cserébe megszerezte Gesztest.

A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetség várát, hogy helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeljenek, amely a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. 1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, később a Rozgonyi család, majd az Újlakiak tulajdonába került át.

Gazdátlan védőműveit valamint épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 1795-ben a várat már romként említették.

A vár épségben maradt földszintjébe valamint magasan álló első emeleti falai közé a Magyar Munkás Turista Egyesület 1932-ben menedékházat épített, amely azonban a háborúban elpusztult. 1960-1963 között a vár romjait feltárták valamint a helyreállítási munkák során turistaszállót alakítottak ki a várból, ahol 2014-ig 134 főt tudtak elszállásolni.

Sajnálatos módon az elmúlt évtizedekben az állagmegóvásra nem fordítottak kellő figyelmet, a tetőszerkezet nélküli várfal bizonyos része leomlott, így életveszélyesnek nyilvánították, elkerítették.