A templom közel hetven évig épült 1699 valamint 1769 között. A XVIII. századbeli szerzetesi templomok típusát képviseli, egyhajós, észak-déli tájolási irányú, szentély melletti toronnyal, barokk stílusban, a belső kialakítása inkább rokokó.

Dwornikovich Mihály püspök 1699. június 20-án kelt alapítólevelével telepítette a Szent Domonkos rendi atyákat Vácra. Számukra a templom valamint a kolostor építéséhez tisztes alapítványt tett. Az épületek tervezésével Salcher Márton budai mestert bízták meg.

A munkálatok a Rákóczi-féle mozgalmak idején több ízben szüneteltek. 1713-ban a sekrestye, a kripta, a szentély valamint a templom hajójának egy része elkészült. Még ebben az esztendőben gr. Kolonich Zsigmond püspök – a későbbi bécsi herceg-érsek – a mai főoltárral együtt a lepantói győzelmet elősegítő Boldogságos Szűz valamint Szent V. Pius pápa tiszteletére fel is szentelte.

A templom falai között vett részt Migazzi Kristóf Antal gróf, bíboros püspök szentmiséjén Mária Terézia királynő férjével valamint négy gyermekével a nevezetes váci látogatása alkalmával 1764-ben.

Az elkészült templom felszentelésére 1769. augusztus 6-án kerül sor. A felszentelési szertartást Salbeck Károly püspöki helynök végezte.

Templombelső:
A templomba lépve feltűnhet az egyszerű külsővel ellentétben igen gazdag belső díszítés. A templom nem túl hosszú, ugyanakkor elég széles, színei világosak, szobrai fehérek, a három oldalon lévő ablakokon át a Nap szinte egészen körül tudja járni a templomot. A templom berendezésében a formákban tobzódó rokokó stílus elemei is megjelennek. Jellemzően rokokó a szentély két oldalán, a falakból kiemelkedő oratóriumok rácsozata. A mellékoltárok építménye, valamint a templom szobrai fából készültek. A szentély falát betöltő főoltár műmárvány festésű mészkő oszlopokon áll, a hátfalat gipsz stukkó domborművek valamint áttört fafaragványok díszítik.

A főoltár tetején a Szentháromság ábrázolása, alatta pedig felirat: Altare privilegiatum. A búcsúk 1968-as szabályozása előtt ugyanis külön búcsút, azaz a túlvilági, tisztítótűzben való bűnhődés elengedését nyerhette el annak a halottnak a lelke, akiért az ilyen ún. kiváltságos (privilegizált) oltároknál szentmisét mutattak be. A Szentháromság előtt hódoló angyaloktól balra Szent Domonkos, lábánál a domonkosok jelképével, a hűséget valamint éberséget jelképező kutyával (innen a latin szójáték: Domini-canes, azaz az Úr kutyái), jobbra Sienai Szent Katalin, kezében szívvel. Ő volt Jézus Szíve tiszteletének egyik legnagyobb hatású szorgalmazója. Ábrázolásával viszonylag ritkán találkozhatunk magyar templomokban.

A főoltár képén V. Pius pápát látjuk, akit a domonkos rendből emeltek a pápai trónra. A tridenti zsinatot követő egyházi reformok valamint a török elleni nemzetközi összefogás kiváló szervezője volt. A hagyomány szerint 1571. október 7-én, a bíborosi tanács ülésén kitekintett az ablakon valamint így szólt: „Szó sem lehet tovább munkáról. Adjunk hálát Istennek azért a győzelemért, amelyre éppen most segítette a keresztény sereget.” Ekkor aratott megsemmisítő győzelmet a keresztény hajóhad a görögországi patréi öbölben, Lepantónál, a 250 hajóval érkezett török tengeri erőkön. Mindössze 40 török gálya menekült meg, a többi elsüllyedt vagy fogságba került. Tizenkétezer keresztény gályarab nyerte vissza szabadságát. Ezzel megszűnt a török fennhatóság a Földközi tenger keleti medencéjében. Az oltárképen az imádkozó pápát látjuk, a háttérben dúl a tengeri csata. Jobbra lent a két lehanyatló török jelképezi az oszmán birodalom pusztulását.

A főoltárkép alatt látható festményt felirata szerint Carel von Savoy antwerpeni festő készítette 1664-ben. Az antwerpeni jezsuita templomban lévő Jézus a bűnösök menedéke témájú alkotás hatására készült valamint hazánkban egyedülálló ebben a témakörben. A kép középpontjában Krisztus áll keresztjével, körülötte pedig bibliai bűnösök (balról jobbra): Máté, Dávid királyt, Mária Magdolna (okker barnában), Péter (kék sárgában), Pál (szürke pirosban), Judás (zöld barnában) valamint Dizmász a lator.

A mennyezet valamint a kórus freskói valamint díszítőfestése jóval későbbi, 1937-ben készítette Gebauer Ernő pécsi festőművész-professzor. Érdemes megtekintenünk a padok rokokó faragványait, főleg az első padcsoporton. Gazdagon faragott a szószék is. A sekrestyében a XVIII. század elején készült, faragott valamint intarziás diófa szekrényeket láthatunk.