Evangélikus templom, Mosonmagyaróvár
A tetőfedő munkák a bécsi Schwab mester keze munkája nyomán készült. A rendelkezésre álló anyagiakból a templom 1879-ben tető alá került.
-
-
Mosonmagyaróvár, Evangélikus templom (2.fotó)
-
A templom belülről, Evangélikus templom (3.fotó)
-
Hármas tagozódású oltár a templomban, Evangélikus templom (4.fotó)
Evangélikus templom ismertetése:
A TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE
A magyaróvári, mosoni, lucsonyi és halászi evangélikusokat tömörítő gyülekezet templomának építési lehetőségét egy magyaróvári polgár, Fischer Henrik 1855. évi végrendelete alapozta meg.
A végrendelet szerint Fischer Henrik magyaróvári házának értékét ajánlotta fel evangélikus templom építéséhez, azonban feltételként előírta, hogy a gyülekezet fogadott leánya, Feldmann Magdolna halálát követő három éven belül köteles a templomot felépíteni.
Fischer Henrik 1860-ban, leánya 1876. április 5-én hunyt el. A hagyaték értéke azonban csak 2525 forint volt, ez pedig egy templom építésének megkezdéséhez kevés volt. Ezért a gyülekezet gyűjtést szervezett. Az adományozók között volt Ferenc József császár is 100 forint erejéig. A templom építéséhez a telket Magyaróvár városa ingyen biztosította. A templom tervezésével a gyülekezet Jummerspach Frigyest, magyaróvári építészt bízta meg.
Az evangélikus templom tervei gyorsan elkészültek, hiszen még 1876-ban megkezdődött az építése.
Az építési munkákat a lucsonyi Bendl Gottlieb Károly építőmester végezte, a tetőszerkezetet a soproni Hild ácsmester készítette a Heinbeck fakereskedő által szállított faanyagból. A tetőfedő munkák a bécsi Schwab mester keze munkája nyomán készült. A rendelkezésre álló anyagiakból a templom 1879-ben tető alá került.
Még további öt évre volt szükség, hogy a megkezdett építkezés befejeződhessen. Az elkészült templom felszentelésére 1884. június 8-án került sor.
A TEMPLOM ÉPÍTÉSZETI LEÍRÁSA
A neoromán stílusú templom főbejárata felett négyzet alaprajzú toronytest, felette nyolcszög alaprajzú toronysisak készült. A főbejárat bélletes kiképzésben igényes fafaragással ellátott ajtó, felette rózsaablakkal, két oldalt félköríves lezárású ikerablakokkal. Külső festés nélküli, simított vakolatú.
A templom belső falfelületeit gazdag ornamentális festés díszíti. A fából készült hármas tagozódású oltár a templom tengelyében áll. A gazdag díszítményű, timpanonszerű középső felépítményt korintuszi oszlopok tartják, benne Jézus szobrával. Jobbról-balról kisebb méretű, de azonos kialakítású oltárépítményben Péter és Pál apostolok szobrai. Az oltár kialakításával azonos stílusú a templom oldalfalán lévő szószék. A festett és aranyozott oltár az előtte álló keresztelőkút egymással művészi összhangban lévő berendezések. Az oltár előtt lévő kovácsoltvas rácsozat igényes munka.
A XIX. századi helyi építészet egyik értékes emléke az evangélikus templom, melyet 1983-ban műemlékjellegű létesítménnyé nyilvánított az Országos Műemléki Felügyelőség.
Forrás: Lenzsér Imre főépítész
A magyaróvári, mosoni, lucsonyi és halászi evangélikusokat tömörítő gyülekezet templomának építési lehetőségét egy magyaróvári polgár, Fischer Henrik 1855. évi végrendelete alapozta meg.
A végrendelet szerint Fischer Henrik magyaróvári házának értékét ajánlotta fel evangélikus templom építéséhez, azonban feltételként előírta, hogy a gyülekezet fogadott leánya, Feldmann Magdolna halálát követő három éven belül köteles a templomot felépíteni.
Fischer Henrik 1860-ban, leánya 1876. április 5-én hunyt el. A hagyaték értéke azonban csak 2525 forint volt, ez pedig egy templom építésének megkezdéséhez kevés volt. Ezért a gyülekezet gyűjtést szervezett. Az adományozók között volt Ferenc József császár is 100 forint erejéig. A templom építéséhez a telket Magyaróvár városa ingyen biztosította. A templom tervezésével a gyülekezet Jummerspach Frigyest, magyaróvári építészt bízta meg.
Az evangélikus templom tervei gyorsan elkészültek, hiszen még 1876-ban megkezdődött az építése.
Az építési munkákat a lucsonyi Bendl Gottlieb Károly építőmester végezte, a tetőszerkezetet a soproni Hild ácsmester készítette a Heinbeck fakereskedő által szállított faanyagból. A tetőfedő munkák a bécsi Schwab mester keze munkája nyomán készült. A rendelkezésre álló anyagiakból a templom 1879-ben tető alá került.
Még további öt évre volt szükség, hogy a megkezdett építkezés befejeződhessen. Az elkészült templom felszentelésére 1884. június 8-án került sor.
A TEMPLOM ÉPÍTÉSZETI LEÍRÁSA
A neoromán stílusú templom főbejárata felett négyzet alaprajzú toronytest, felette nyolcszög alaprajzú toronysisak készült. A főbejárat bélletes kiképzésben igényes fafaragással ellátott ajtó, felette rózsaablakkal, két oldalt félköríves lezárású ikerablakokkal. Külső festés nélküli, simított vakolatú.
A templom belső falfelületeit gazdag ornamentális festés díszíti. A fából készült hármas tagozódású oltár a templom tengelyében áll. A gazdag díszítményű, timpanonszerű középső felépítményt korintuszi oszlopok tartják, benne Jézus szobrával. Jobbról-balról kisebb méretű, de azonos kialakítású oltárépítményben Péter és Pál apostolok szobrai. Az oltár kialakításával azonos stílusú a templom oldalfalán lévő szószék. A festett és aranyozott oltár az előtte álló keresztelőkút egymással művészi összhangban lévő berendezések. Az oltár előtt lévő kovácsoltvas rácsozat igényes munka.
A XIX. századi helyi építészet egyik értékes emléke az evangélikus templom, melyet 1983-ban műemlékjellegű létesítménnyé nyilvánított az Országos Műemléki Felügyelőség.
Forrás: Lenzsér Imre főépítész
Forrás: A fenti információk a(z) Evangélikus templom kapcsolattartója által rögzített információ, utoljára frissítve: 2024.02.20
