Debrecen központjában a Déri téren található a Déri Múzeum neoempír stílusú épülete, mely 1930-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

A folyamatosan gyarapodó régészeti, természettudományi, történeti, néprajzi, iparművészeti és képzőművészeti gyűjteményeken kívül, Munkácsy Mihály világhírű Krisztus-trilógiája várja a látogatókat a debreceni Déri Múzeumban.

Állandó kiállítások:
1. Cívisek Világa – Várostörténeti kiállítás
E kiállítással a legfőbb célunk, hogy a ma élő emberek is megismerjék a város történelmének egy-egy szeletét, azokat a történeteket, amelyek elmesélhetővé teszik a múltat. Mert a város, ahol élünk, meghatározza életünk szinte minden fontosabb mozzanatát. De nemcsak a jelenkori város, ahol a mindennapjainkat éljük, hanem az is, amit nem láthatunk, az elmúlt idők városa(i). Furcsa, kicsit borzongató belegondolni, hogy a házunk, ahol lakunk, a bevásárlóközpont, ahol rendszeresen vásárolunk, az iskola, ahova gyermekünk jár vagy más mai épület helyén valamikor temető, templom, vagy valamely neves vagy névtelen ember háza állt. Lehet, hogy Méliusz Juhász Péter, Domokos Lajos, Hatvani István, Kiss Sámuel, Fazekas Mihály, Rakovszky Dániel, Simonffy Imre, Csanak József és ismeretlen társai lábai nyomán lépkedünk nap mint nap. Velünk vannak e láthatatlan város lakói.

2. „A csillagos ég lakói” – régészeti tárlat
A Csillagos Ég Lakói címet viselő régészeti tárlatunkon a halál általános képét vázolták fel az alkotók.
A múzeum gyűjtőterületén főként az elmúlt húsz évben végzett ásatásaink eredményeit mutatja be a tárlat, sajátos nézőpontból. Időbeli keretei a középső neolitikumtól a magyar honfoglalás koráig terjednek. A kiállítás a szokásokon és a tárgyi emlékeken túl a temetkezéshez, a halálhoz, valamint a túlvilághoz kötődő szellemi hátteret, elképzeléseket is bemutatja. Ezen a ponton kapcsolódik a régészeti kiállításhoz a Déri Múzeum egyedülálló egyiptomi gyűjteménye. Ezt egy egyiptomi főúri sírkamrában ismerhetik meg a látogatók.

3. Szamuráj udvarház - Harcművészet vagy harc és művészet?
A Déri Múzeum Japán-gyűjteménye nemcsak hazai, nemzetközi mércével mérve is jelentős. Déri Frigyes gyűjtőmunkája során elsősorban olyan jellegzetes japán tárgyakat keresett, amelyek az Edo-korban (1603–1867) készültek. Ennek köszönhetően a virágzó japán iparművészet számos tárgyi emléke tekinthető meg napjainkban a múzeumban.

4. Fegyvertörténeti tárlat - Halálos szépségek:
A Déri-hagyaték egyik legnagyobb és legszínesebb műtárgy csoportja az újkori fegyvergyűjtemény. Déri Frigyes elsődleges célja nem az volt, hogy egy-egy fegyvertípusból a legteljesebb sorozatot állítsa össze, hanem hogy minél több és minél változatosabb harci eszköz kerüljön a gyűjteménybe.

5. Régi Képtár - Képzőművészeti kincsek
A régi képtárban láthatók azok a 17–19. században készült alkotások, melyeknek nagyobb része Déri Frigyes ajándékaként került a múzeumba.
A kiállított művek a barokk festészeti emlékektől a klasszicista műalkotásokon át nemzeti festészetünk kiemelkedő időszakáig, a történeti festészet virágzásáig mutatják be e fordulatokban gazdag időszakot.

6. Déri-emlékterem - „Debrecennek ajándékozom...”
A debreceni múzeumügy történetében az 1920-as év döntő fordulatot hozott. Déri Frigyes ez év október 18-án járt először itt, és bejelentette, hogy a Debrecennek adományozza gyűjteményét. Kívánsága az volt, hogy olyan magyar városba kerüljön, amely nagyságánál és jellegénél fogva alkalmas rá, hogy benne gyűjteménye a magyar kultúra közkincsévé váljon.

7. A Munkácsy-trilógia - „Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.”
Így vallott műveiről az alkotó, akinek a múzeum talán legnépszerűbb kiállítóterében, a Munkácsy Teremben láthatók Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotásai. A festmények Krisztus és vádlói konfliktusát, végkifejletként pedig az ige beteljesedését, Krisztus kereszthalálát jelenítik meg.

8. Nagyerdő - A természet szertára
Az állandó természetrajzi tárlat a Debrecentől északra fekvő és a várossal mára széles sávban összeépült erdő múltjába és jelenébe nyújt bepillantást. A növény- és állatgyűjteményeket, a gyűjtés egykori és mai munkaeszközeit, a tudománytörténeti relikviákat és az erdei emberek: vadászok, méhészek, rőzsegyűjtögető hátalók, erdőtelepítő vákáncsosok sajátos világának tárgyi emlékanyagát hangulatos környezetben figyelheti meg a látogató.

További kiállításaink leírását megtalálja a következő oldalon: ^[1]