Deák Ferenc ötéves korától, 1808-tól lakott Kehidán, a falu közepén, egy kis emelkedésen álló kúriában. A kehidai kúriát Hertelendy Gábor építette az 1740-es években. Hertelendy nem csak birtokosa volt a településnek, hanem feltámasztója is, hiszen a török időkben teljesen kihalt Kehidát ő építette újjá és népesítette be újra. Az L alaprajzú, földszintes épület közel kétszáz évig nagyobb átalakítás nélkül szolgálta urait. Ma látható, végleges formáját az 1920-as években végzett bővítéskor nyerte el a kúria.

A Deák család úgy került kapcsolatba Kehidával, hogy Deák Gábor, Hertelendy Gábor egyetlen leányát, Hertelendy Annát vette feleségül. Amikor a házasságukat alig több mint tíz év múlva felbontották, Kehida az asszony tulajdonába került, Söjtör pedig Deák Gáboréba. A kehidai birtokot fiának sikerült visszaszereznie, úgy, hogy édesanyja adósságait átvállalta a birtok tulajdonjogáért cserébe. A Deák család tehát, 1803-ban tért vissza Kehidára. Deák Ferenc a kehidai kúriát 46 éven keresztül – 1808-tól 1854-ig – tekintette otthonának. Ezekben az években a reformkori Magyarország szinte valamennyi kiemelkedő személyisége járt Kehidán. Ma a Deák Ferenc Kúria a “haza bölcsének” egykori lakhelye múzeumként és rendezvényházként működik.