A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc. A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza. Csúcsairól pedig pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére valamint a Balatonra.

A csobánci vár története:
A vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el, de az 1270-es években már, mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig. Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulafi Demeter, első várnagya pedig Csaba mester.

A hadas idők első szele 1490-ben érte a várat, mikor Mátyás király halálát követően Habsburg Miksa csapatai élén betört Magyarországra. Csobáncot, mint veszélyeztetett várat, Kinizsi Pál utasítására erődíteni kezdték. A védelmi építkezések irányítója Kinizsi hű embere, Leányfalusi Ágoston somlói várnagy volt.

Buda 1541. évi török kézre kerülése után, Csobánc végvár lett, s mint a győri generálátushoz, a Duna-Balatonközi Főkapitánysághoz tartozó véghely őrizte a két világbirodalom a Habsburg valamint az Oszmán-török impérium új határát, amely másfél évszázadon át a Balaton vize mentén húzódott.

A vár elleni legnagyobb ostrom 1707. február 25-én ért véget. A várat Jean-Louis Rabutin császári tábornagy próbálta elfoglalni, ismét sikertelenül, ezer főből álló serege ellenére. Ebben a korban a várat egy félig finn kapitány, Wrippinody Károly védte. A várat körülbelül 30 főnyi helyőrség, 30 főnyi bemenekült nemes, illetve asszonyok valamint gyermekek védték, Szász Márton kuruc vice hadnagy vezetésével.
A hős védők gróf Bercsényi Miklóstól nyertek dicsérő elismerést.

A kuruc hadiszerencse múltával 1709-ben a vár ismét császári kézre került s rövidesen bekövetkezett robbantásokkal történő lerombolása.

Az évszázados tetszhalott állapotból Kisfaludy Sándor irodalmi, Rómer Flóris valamint Thaly Kálmán történeti-régészeti munkássága hívta ismét életre. Hírnevét Jókai, Eötvös Károly, Békefi Remig, Sági János valamint még sokan mások öregbítették.

1953-ban régészeti ásatások valamint állagmegóvási munkálatok indultak a várban, 1957 óta pedig domborműves emléktábla őrzi a kuruc várvédők emlékét a lakótorony falán.

A Csobánc csupasz lapos teteje lévén erről a hegyről a legszebb a kilátás. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100 km-re lévő pécsi torony is látható.

Megközelítés:
A csúcs megközelíthető Diszel vagy Gyulakeszi felől, de más is elképzelhető. Diszel mellett a hegy elég egyértelműen látszik... Megközelítése több oldalról lehetséges - vagy a Köveskált valamint Gyulakeszit összekötő út felől a hegy irányába induló bekötőúton, vagy a Káptalantóti valamint Diszel közti rossz minőségű útról kb. az út legmagasabb pontjáról a hegy felé, vagy Diszel faluból. Kocsival kb. a hegy feléig lehet felmenni földutakon, onnan csak gyalog (bringát fel lehet tolni).^[1]