Cholnoky Jenő több könyvében is egyértelműen római alkotásnak tartja a duzzasztógátat. Egyik művében többek között ezt írja „A Kikeri-tó duzzasztógátja pompás faragott kő építmény.
-
A Kikeri-tói gát és hídja, Öskü
-
A Kikeri-tói gát és hídja, Öskü (2.fotó)
-
A Kikeri-tói gát és hídja, Öskü (3.fotó)
Elérhetőség - A Kikeri-tói gát és hídja:
Kérjük hogy kapcsolatfelvételkor hivatkozzon a Programok.info oldalra
A Kikeri-tói gát és hídja ismertetése:
A 8. sz. főúton különös hidat ismerhetünk meg, a kőboltozat mindössze 2,3 m nyílású, de a hozzátartozó hatalmas kőfal lenyűgöző.
Veszprém megyei közutak történetében szerepel egy mondat, hogy a „duzzasztógátat ma XV. századinak tekinti a kutatás". Ebben a műben nyilván dr. Sági Károly, a könyv egyik szerzője írta ezt a mondatot, ő tette a régészeti topográfiában is a római eredetet megkérdőjelező megállapítást.
„Nem egészen hivatalosan" 1970-es években kisebb feltárást végzett a helyszínen, s páran meggyőződtek annak - legalábbis a gát alsó részének - római voltáról.
1998-ban készített első jelentésében közli a gát méreteit: hossza 190 m, legnagyobb magassága 5,2 m, a bántai homokkő kváderek magassága 0,45-0,70 m, hosszuk 1,3-1,8 m. Rögzítette azt a tényt, hogy egyes kövek nem eredeti helyükön vannak valamint 1 3 kőfaragójelet is feltüntetett a dokumentáción. Ennek alapján következtetésként ezt írta „A gát megépítését esetleg az Öskün a XV. században várkastélyt is birtokló Újlaki családnak tulajdoníthatjuk".
Az 1999 októberében készített második jelentés a 2,3 m nyílású boltozat felett végzett feltárásról számol be valamint egy épület felmaradványairól, melyek azonosításához a 19/20. század fordulóján készült fényképet is bemutat, s megemlítette, hogy egy római kori üvegedény nyaktöredéke is előkerült. E második jelentéshez egy kiegészítést írt még Rainer Pál. Az 1,6 m átmérőjű leeresztő áteresz, mely faragott kövekből áll, egyik kváderkövén primitíven faragott kis kígyót talált. Igyekezett habarcsmintát is venni, de feltehető, hogy habarcs nélkül épült ez az áteresz, a vett minta inkább föld, kavics volt.
Cholnoky Jenő több könyvében is egyértelműen római alkotásnak tartja a duzzasztógátat. Egyik művében többek között ezt írja „A Kikeri-tó duzzasztógátja pompás faragott kő építmény. Ha nem volna más emlékünk a rómaiak idejéből, ez az egy is eleget mond arról, hogy milyen nagyszerű civilizáció, milyen magas műveltség volt akkor Pannóniában.
Forrás: A fenti információk a(z) A Kikeri-tói gát és hídja fent található weboldláról kerültek kivonatolásra, melynek legutolsó frissítési ideje: 2023.04.03
Szerzői jogok »
Szerzői jogok: A programok.info és környéke.hu portál célja az interneten elérhető turisztikai tartalmak különböző forrásokból származó információinak összegyűjtése, rendszerezése, turisztikai szempontból fontosnak ítélt kivonat összeállítása és forrás megjelöléssel, a környék - mint rendező elv - szerint megjelenítése. Rendkívül fontos számunkra a szerzői jogok védelme és tiszteletben tartása, ezért mindig törekszünk a felhasznált forrás megfelelő ellenőrzésére és annak feltüntetésére. Azonban a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulhat, hogy magunk vagy felhasználóink által nem megfelelő körültekintéssel felhasznált fotókat és információkat jelenítünk meg. Amennyiben ilyennel találkozik, kérjük emailben jelezze felénk.
Amennyiben Ön a fenti tartalom kapcsolattartója, kérjük látogasson el a(z) A Kikeri-tói gát és hídja környéke.hu oldalára és kövesse az ott leírtakat.